Gyulai Várfürdő

1957-ben a Városi Tanács határozott a gyógyfürdő létesítéséről, egy évvel később ünnepélyes keretek között megkezdődött a mélyfúrás a Lovarda szomszédságában. A gyulai termálvizet először 1958. szeptember 17-én pillanthatták meg a várakozással telt, érdeklődő tömegek. Ez az alkáli-hidrogén-karbonátos termális ásványvíz képezi ma is – a kapuit 1959. május elsején megnyitó – Gyulai Várfürdő alapját.

A névadást pedig az akkori pályázatot megnyerő gyulai tanulóknak köszönhetjük. Az első termálmedencét pedig az egykori Partfürdő medencéjének átépítésével üzemelték be, immár a híres, sárgás barna gyulai termálvízzel feltöltve.

A ’70-es évek elhozták a Várfürdő aranykorát, 1970-ben már 550 ezer látogatóval büszkélkedhetett, és ekkor indult igazi hódító útjára a gyulai úszósport is. 1972-ben beüzemelték az V. számú termálkutat is, és átadták az 50 méteres uszodát, és Gyula volt az ország első városa, ahol bevezették a minden gyermek számára kötelező úszásoktatást.

A Várfürdő történetének legnagyobb léptékű beruházásáként épült fel 2013 karácsonyára az új családi élményfürdő, az AquaPalota, amely különleges családbarát szolgáltatásaival és környezettudatos műszaki megoldásaival teljessé tette a fürdő kínálatát. Az AquaPalotához kapcsolódóan megújultak az öltözők, a beléptető rendszer, és a főbejárat is új természetközeli harmóniát idéz.

A Várfürdő gyógyászati részlege 1968-ban nyílt meg. Ugyanebben az évben az I. számú termálkút vizét gyógyvízzé nyilvánították. 1971-ben az akkori Egészségügyi Minisztérium a Gyulai Várfürdőt gyógyfürdővé minősítette. 2002-ben a Széchenyi Terv keretében a teljes gyógyászati részleg felújítására is sorkerült. Így, a ma ide látogatóbetegek a 21. század elvárásainak megfelelő környezetben gyógyulhatnak. Az I. számú termálkút vize a nátrium-hidrogén-karbonátos gyógyvizek családjába tartozik. Mint ilyen, kiválóan alkalmas különböző mozgásszervi, ideg- és bőrgyógyászati panaszok enyhítésére.